31 december, 2006

Koccintás csapvízzel

Ma volt szilveszter. Nos, idén csöppet rendhagyóan ünnepeltünk.

Egyrészt azért, mert a virslit már jóval éjfél előtt elfogyasztottuk. És nem is csak úgy szimplán kenyérrel és mustárral, hanem hot-dog zsemlével és vmi dijoni mustár szerűvel. Szimpla mustárt még sajnos nem kaptunk, itt csak mindenféle agyonízesített példányok vannak.

Másrészt azért, mert csapvízzel koccintottunk. Volt ugyan az egyik (a minibár méretű) hűtőben néhány kóla, de azt elfelejtettük. Amiről tudtunk, az a csapvíz és a tej volt, amiből aztán az előbbit választottuk. :)

30 december, 2006

Viharnap

Ma viharnap volt. Tegnap láttam is az időjárás előrejelzésben vmi "Storm warning" feliratot, de nem gondoltam bele, hogy vajon mi lehet az. Aztán ma rájöttem: az bizony hatalmas szélvihart jelent, ami néha még esőt is magában hurcol. Nem valami kellemes, sőt. Mondhatni pocsék. Hideg, szeles, vizes. Szóval pfuj.

Hogy ilyen időben mi miért dugtuk ki az orrunkat? Nos, kellett ez-az. Pl. cső és mindenféle egyéb alkatrészek a mosógép bekötéséhez. Nem kaptunk mindent, de kaptunk kábeleket (fehéret!) a monitorhoz és még vmi számítástechnikai cucchoz. Meg böhöm nagy 6-os ír elosztót. Jajj, olyan csúnyák az ír dugók és konnektorok!

Aztán csaptunk egy nagy bevásárlást is, még mindig tölteni kellett a spájzt. No meg itt a szilveszter és az újév, kellett venni malacot, lencsét. Lencsét barnát nem, csak pirosat találtunk. Majd meglátjuk milyen lesz. :)

29 december, 2006

Mikró érkezett

Na ma végre megérkezett a mikrónk is. Tegnap kellett volna neki, de valami áruházi szállítási kavarodási őrület miatt csak ma ért ide. Nem baj, most itt van. Ezzel is várhattam estig, amíg végre együtt kibontottuk és kipróbáltuk.

Roppant dizájnos példány. Én egy darbig nem is tudtam, hogy mi mindent tud. Az tetszett meg benne, hogy rengeteg gomb van rajta, és roppant bonyolultnak tűnő menüje van. Ez szerencsére azt is jelenti, hogy egész okos. :)

28 december, 2006

Hűtő és mosogatógép érkezett

Ma délelőtt megérkezett a hűtő és a mosogatógép. Úgyhogy most két roppant nagy doboz áll itt a szobában az ebédlőasztal helyén. Szívesen kibontanám már őket, de megvárom Bálintot. Ő majd be is tudja őket tenni a helyükre. :)

Este jó sokáig tényleg azzal szórakoztunk, hogy a mosogatógépet próbáltuk helyre tenni. A mosógép még könnyen ki is jött a helyéről, de aztán megint jött a takarítás. Amikor azzal végeztem, akkor meg a mosogatógép beillesztése és kiegyensúlyozása jelentett hatalmas feladatot. Ráadásul a konyhában valószínűleg a mosogatógép az egyetlen tárgy, amin van derékszög, így aztán nehéz volt bármihez is normálisan igazítani. De végül mégiscsak a helyére tettük és ki is próbáltuk. Működik. :)

Aztán a hűtő következett. Amíg én megismerkedtem a mosogatógép beállításaival (öblítő, só stb.), addig párom kicsomagolta a hűtőt. Jobban mondva inkább levágta róla a dobozt. Aztán megfordította az ajtajait, hogy jó irányba nyíljanak, és azt is betettük a helyére. Még nem üzemeltük be, a nagy megpróbáltatás után gondoltuk hagyunk neki egy kis pihenőt. Majd holnap, ha kimostam.

27 december, 2006

Sale

Ma elkezdődött mindenhol az újévi leárazás. Mi is elmentünk körülnézni, hisz akartunk venni ezt-azt: normális méretű hűtőt, mosogatógépet és mikrót. Nos, láttunk is egy hűtőt, amit szívesen megvettünk volna. Mindössze 100Eur lett volna. Az eredeti ára olyan 2100Eur volt. A hölgy, aki megvette, állítólag hajnali 2-től az üzlet előtt állt. Tudhatott valamit. :)

Mi sajnos nem találtunk ilyen jó akciókat, de találtunk mindent, amit szerettünk volna, egész normális áron. Úgyhogy meg is vettük őket, pénteken szállítják is őket. A mosogatógépet már nagyon várom, gyűjtöm is a belevalót. :)

Délután kijött hozzánk a gázszerelő és alaposan átnézte a kazánunkat. Azt mondta, biztonságos, de talán nem ártana lecserélni. Nos, ez kb. lehetetlen ismerve a tulajunk hozzáállását. De akkor legalább egy CO-riasztót szereljünk fel, mert ugyan külső levegőzésű, de nincs egészen szigetelve. Na jó, az menni fog, ahhoz a tulajnak nincs köze.

A szerelő hihetlenül lelkiismeretes volt, sokat beszélgettünk vele. Erdélyi román, 7 éve itt él. Akkor sejtettük, hogy nem született ír, amikor visszahívott minket telefonon. Mert az írek, sosem hívnak vissza, hiába ígérik bármilyen meggyőzően.

26 december, 2006

Újra van fűtés - nagy sokára

Ma durcás voltam. Mert fáztam. Már három napja nincs fűtésünk, és ma már kabátban ültem itthon.

Aztán valamikor késődélután megjelent a tulaj és a bátyja. A bátyó állítólag engineer, és ő aztán ért a mi fűtésünkhöz. Na jó, tényleg megcsinálta. De mi azért néha aggódtunk, hogy mindjárt inkább elrontja. Holnap hívunk egy hivatásos szerelőt is, hogy nézze át nekünk, a biztonság megéri.

25 december, 2006

Karácsonyi menüt főztünk

Ismét próbáltunk gázost keríteni, de megint csak lehetetlennek tűnt a feladat, és a tulaj sem mutatkozott segítőkészebbnek. Sebaj, még van bőven tüzifánk, kihúzzuk valahogy ezt a pár napot. Ugyanis az egyik gázos azt mondta, hogy ő majd 27-én átjön, és megnézi, tud-e valamit segíteni.

Illetve előtte reggel még misén voltunk. Family Mass-en, azaz Családi misén. Most láttam először gyerekeket a templomban. Sajnos előttünk pont három hihetetlen rosszcsont ücsörgött, akik végighisztizték és rosszalkodták az egész misét. De voltak jólnevelt, türelmes gyerekek is.

Amikor hazajöttünk, nekiálltunk ebédet főzni. Húslevest, és utána bacon-be göngyölt csirkét kelbimbóval és joghurtos öntettel. A húsleves finom lett, bár kelkáposztát és zellert nem találtunk bele, illetve leveshúsnak is valami egyéb szép marhát vettünk, nem lábszárat. Azt nem találtunk sehogysem. Az ebéd ünnepi volt és bőséges. Közben meg is állapítottam magamban, hogy kezd kinőni a feleség ösztönöm: ha ünnep van, legyen ünnepi az ebéd és ilyenek. :)

24 december, 2006

Karácsony 18 fokban

Szép karácsonyunk volt idén. Kicsit rendhagyó, de szép.

Az egész tegnap kezdődött, amikor elromlott a fűtésünk. Hiába hívtunk gázost vagy a tulajt, mindenki azt mondta, hogy karácsonykor nem tudnak mit csinálni. Illetve a tulaj azt ajánlotta, hogy talán kipróbálhatnánk a kandallónkat. Remek ötlet. :)

Délelőtt párom még megpróbált gázost szerezni, de nem sikerült. Aztán gyorsan elrobogtunk venni tüzifát. Azt tudtuk, hogy lehet itt kapni a boltban egy olyan dolgot, amit 'Fire in the bag'-nek hívnak. Kb. tömörített fűrészpor, aminek fahasáb alakja van. Na ebből vettünk nyolcat, reméltük, elég lesz. Szenteste kettőt el is égettünk. Nagyon hangulatos, és ad meleget is, de a fűrészpor sajnos nem a fűtőértékéről híres. Sebaj, nem fagytunk meg. :)

Ennek persze az is lehet az oka, hogy a sütő is üzemelt. Karácsonyra ugyanis kacsát sütöttem krumplival, és muffin volt a desszert. A kacsával könnyű dolgom volt: olyan példányt vettünk, amit már a boltban előkészítettek, megtöltöttek, nekem csak be kellett tennem a sütőbe. Aztán díszítettünk fát, csomagoltunk ajándékot és úgy 9 óra magasságában Jézuska is megérkezett hozzánk.

23 december, 2006

Kajavásárlás az ünnepre - nem egyszerű feladat

Ma délután párommal elindultunk, hogy bevásárolunk a 3 napos ünnepre. Mivel autónk nincs, és errefelé a tömegkezlekedés sem divat, gyalog mentünk. Odafele nem is volt gond, kényelmesen besétáltunk az egyik bevásárlóközponthoz. Először megvettük az én karácsonyi ajándékom egy részét (egy muffin sütő formát és egy hússütő tepsit), aztán bemenünk az élelmiszer üzletbe is.

Ott szép lassan elkezdtük telepakolni a kosarat. Aztán eladakadtunk. Először ott, amikor megpróbáltunk cérnametéltet venni a húsleveshez. Aztán ott, amikor mákot próbáltunk keríteni. Az előbbiről lemondtunk. Az utóbbinak utánakérdeztünk. Erre elirányítottak minket egy másik boltba. Gondolom mondanom sem kell, hogy az a városközpont másik felében van, és természetesen oda is csak gyalog tudtunk eljutni. Persze mindezt hatalmas tömegen keresztül és jókora csomagokkal.

A másik élelmiszerüzletben is lelkesen keresgéltük a mákot, de nem leltük sehol. Ha "poppy seed"-et kérdeztünk, elirányítottak minket ahhoz a részhez, ahol mindenféle seed-et lehetett kapni: szezámmagot, tökmagot, fenyőmagot stb. De mák egy darab nem volt... Úgyhogy lemondtunk az ebédre betervezett mákosgubánkról és hazamentünk. Itt szerencsére már volt a közelben egy buszmegálló, ahol olyan busz is megáll, amivel haza tudtunk menni.

Viszont azt meg kell mondanom, hogy a bevásárlás alatt többször is úgy éreztem, hogy ez a város nem egészen egy élhető város. Legalábbis nem egy háromnapos ünnep előtt és nem autó nélkül. Így gyalogosan (busz nélkül) meglehetősen körülményes a bevásárlás. Ráadásul az élelmiszerüzletek a nagy bevásárlóközpontok aljában vannak. Azok és a sétálutcák meg természetesen tömve vannak ilyenkor emberekkel, akik roppant lelkesen karácsonyi ajándékokat vásárolnak.

22 december, 2006

Adventi koszorú készült


A mai napon leginkább az adventi koszorúnkkal foglalatoskodtam. Tudom, már elég alaposan elkéstem vele, de sajnos csak pár napja sikerült olyan koszorú alapot vennem, ami nem műanyag, hanem valódi fenyőágak vannak rajta. (Megjegyezném, adventi koszorút itt egyedül a templomban láttam.) Azt hiszem az itteni szokások szerint ez egy már elkészült, ajtóra kilógatható koszorú. Ez itt divat, nekem tetszik is. Ezen a koszorún eredetileg volt két kis aranyszínű harang, és két toboz egy kupacban, valamint két piros szalagmasni. Ez utóbbiakat sikerült szépen leoperálnom. Aztán ragasztottam rá négy gyertyát, citromkarikákat csillagánizzsal, aranyszálas fahéjrudakat, ilyesmit. A végén szerintem egész csinos lett. Szerencsére nálam volt a karácsonyi hobbi-dobozom, így volt honnan elővenni a díszítőelemeket. Mert itt ilyesmit sajnos még egyáltalán nem találtam. Azt hiszem jó üzlet lenne itt nyitni egy "Kreatív Hobby" boltot. :)


Ezen a képen szintén egy saját alkotás látható, bár egy kicsit régebbi. Tavaly ő volt az adventi naptárunk, akkor még sok (pontosan 24 db) kis csoki is volt a fa körül. Azok elfogytak, a fenyőfácska viszont igazi örökzöldhöz méltóan, még most is itt van. A hópelyhek viszont csak idén költöztek oda, mert azokat tavaly húsvétkor vettem nyuszifaroknak. :) Mellesleg azt hiszem ez az összes hó, amit itt Írországban látni fogunk a télen.

20 december, 2006

Séta a vasalódeszkával

Nos, tegnapi fodrászkereső-túrámon ha fodrászt nem is, egy műkörmöst legalábbtaláltam. Ma el is mentem, és meg is csináltattam szépen a körmeimet. Nem zselé, hanem acryl körmöket kaptam. Számomra a különbség csak annyi, hogy gyorsabban megvan és az UV-lámpa sem kap szerepet a dologban. De kinézetre meg nem mondanám, hogy melyik melyik, és viselni is ugyanolyan.

Aztán vettem egy vasalódeszkát. Egy csinosat, kék huzattal. Jó széles, és elég magasra lehet állítani. Tehát olyan, amilyennek lennie kell. Ráadásul még könnyű is. A boltban ugyan furcsán néztek rám, amikor mondtam, hogy én ezt bizony hazaviszem. De aztán belenyugodtak.

Néhányan a városban is gyanúsan szemléltek. De hogy miért, azt nem értem. Szerintem az itteniek néha sokkal nehezebb papírzsákokkal közlekednek. Talán azt már jobban megszokták, nekik fel sem tűnik. Egy vasalódeszka azonban mégiscsak valami különleges. :)

Fodrászkeresés

Ma megpróbáltam fodrászt keresni. De nem jártam túl nagy sikerrel. Először a neten nézelődtem, hogy mit írnak egymásnak az itteni csajok, hova érdemes menni. De inkább csak azt írták, hogy hova nem érdemes.

Aztán elindultam gyalogosan. Találtam egy csomó fodrászt. A legtöbb üzletben ki van rakva az árlista, de azon nehezen igazodom el, csak odáig jutok, hogy ez mindenképp drága mulatság lesz. Ahhoz már nem volt elég bátorságom, hogy az egyik szalonba bemenjek, és esetleg még egy székbe is beüljek. Úgyhogy hazajöttem, és úgy döntöttem, hogy erre alszom még egyet.

Ha eléggé elalszom a hajam, talán kénytelen leszek fodrászhoz menni. :)

19 december, 2006

Csomagfeladás

A mai napon a FedEx-szel küzdöttem. Először a honlapjukkal. Megpróbáltam kideríteni, hogy mennyi pénzbe és mennyi időbe kerülne egy csomagot hazaküldeni. Nem egyszerű feladat, de végül sikerült egy aránylag normálisnak mondható eredményt kapnom tőlük.

Ekkor nekiálltam előkészíteni a csomagfeladást. Karácsonyi ajándékot gondoltunk hazaküldeni. Az ajándékokat nagyrészt már tegnap megvettük, amit meg nem, azért ma délelőtt robogtam el a városba. Az előkészítés abból állt, hogy a honlapon megpróbáltam szépen beírni, hogy honnan, hova és milyen csomagot kívánok küldeni. Aki próbált már nem standard dokumentumokat küldeni FedEx-szel, az talán tudja, hogy ez nem is mindig olyan egyszerű. De csak megoldottam. Legalábbis én naív kis lélek azt hittem.

Párom kinyomtatta a papírt, amit kellett. Bementem érte, aztán ahogy hazaértem, nekiálltam csomagolni. Illetve még előtte a csomagfelvétel időpontját próbáltam megadni. De mint kiderült, azt most épp nem tudom az interneten intézni, csak telefonon. Úgy viszont sikerült is, 5 óra utánra ígérték.

Ekkor már tényleg nekiálltam csomagolni. Lelkesen csomagoltam, amikor egyszercsak csörgött a telefonom. Ránéztem az órára: fél ötöt mutatott. A FedEx volt. Itt van már a közelben, csak a címet mondjam meg pontosan. Pedig én olyan pontosan megmondtam, ahogy csak tudtam. Mindegy, egy pár perces beszélgetésben sikerült elmagyaráznom neki, hogy hol lakunk. Aztán behívtam, és megkértem, hogy várja már meg, amíg befejezem a csomagolást. Megvárta, de aztán elrohant. Én meg akkor vettem észrek, hogy egy ajándék bizony kimaradt, de már késő volt...

Most csak bízni tudok benne, hogy mást nem szúrtam el, és a csomag jó helyen fog kikötni. :)

18 december, 2006

Karácsonyi vásárlás

A mai nap egy rohanás volt. A délelőtt még nem is. Akkor én itthon pakoltam, párom meg szigetelte az ablakokat. Itt az ablakok tetején van egy jó centis rés. A gázfűtés miatt, gondolom biztonsági előírás. A nappaliban nincs is ellenemre, hiszen ott van a gázkazán is. Na de a két hálóban, ahol csak a radiátorok vannak, miért van szükség állandó szellőzésre? Biztos a kellemes alvás miatt. De én jobban alszom, ha nincs huzat.

Aztán később rájöttünk, hogy nyakunkon a karácsony. Ennek örömére elrohantunk a városba. Karácsonyra meg akartuk lepni magunkat egy tálalószekrénnyel és egy normális méretű hűtővel. Mert ami itt van, az minibárnak elég nagy, de hűtőnek elég kicsi. Tálalószekrényre meg azért van szükség, a porcelánjaink szerencsére mind épségben megérkeztek.

A tálalószekrénnyel és egy polcos ruhásszekrénnyel kezdtük a nézelődést. Van itt egy utca, amiben igen sok bútorbolt van egymás után. Azokból néztünk meg jónéhányat, találtunk szép darabokat is. Csak sajnos nem mértük le, hogy mennyi helyünk van, tehát majd mehetünk még egyszer.

Hűtőt alig találtunk, mindenhol csak továbbküldtek minket. Sőt, volt ahol azt mondták, hogy a CityCenre-ben nem is fogunk hűtőt kapni. De aztán az egyik DeparmentStore aljában mégiscsak találtunk néhányat. Az árak 200 és 4000 EUR között ingadoznak, de a választék mégsem túl nagy. Vannak mindenféle dizájnolt és jégkockagyártós, kétajtós hűtők, de normális, praktikus fazon már kevesebb.

17 december, 2006

Még mindig dobozolunk


Nagyon sok 42 doboz. Egyszerűen rengeteg.

A mai nap is a dobozolás jegyében telt el. Szerencsére más törött vagy nedves holmit nem találtunk, a monitor, a pc, a videó mind épségben megérkeztek. A könyvek és a ruhák is. Itt van minden. Csak győzzük őket elpakolni.

A dobozok egy részéből párom épített egy ruhásszekrényt. Nagyon jó kis darab. Jópofa, használható. És olyan ifjú-házas érzetet kelt bennem, amikor abban pakolászom a ruháimat. Hangulatos. :)

16 december, 2006

Dobozolunk

Megjöttek a dobozaink. Mind a 42. Na jó, ebből kettő bicikli és egy könyvespolc, de a többi tényleg mind doboz. :)

Úgy volt, hogy 9-re jönnek. Mi 9-re át is mentünk a lakásba, és vártunk lelkesen. De a dobozok nem jöttek se 9-kor, se 10-kor, se 11-kor, se 12-kor. Én ekkor már nagyon kezdtem éhes lenni. Kajánk ugyan volt (csomagolt gyorshami), de nem volt miben megmelegíteni, és mivel megenni... Aztán 13 óra körül csörgött a telefon. A költöztető cég volt az. Bocsánatot nem kértek, csak azt mondták, hogy még egy óra, és már itt is vannak. Remek. Addig még talán kihúzom valahogy.

Egy óra múlva tényleg megérkeztek. Elkezdték behozni a dobozokat. Aztán hoztak valami furcsát. Hasonlíott a dobozainkra, de inkább gömbölyű volt. Egy megázott doboz. Találjátok ki mi volt benne. Szerencsére porcelán. Hogy miért szerencsére? Mert az bírja a nedvességet. :) Mivel minden roppant alaposan be volt csomagolva, teljesen sértetlenül megérkezett minden darab. Épp csak picit nyirkosak voltak itt-ott.

Én nekiálltam dobozolni, párom meg dolgozott. Épp ügyeletes volt, és ráadásul vmi gond is volt a cégnél. Olyan este 8-9 körül be is kellett mennie. Én dobozoltam tovább. Gondolom mondanom sem kell, hogy a kitchenware (konyhai cuccok) feliratú dobozokkal kezdtem. De sokáig tartott, amíg végre találtam egy lábost, amiben meg tudtam melegíteni végre a hamit. Nagyon sokáig.

Sajnos nem minden volt olyan szerencsés, mint a porcelánjaink. Páromnak néhány koktélos pohara és az egyik müzlistálunk bizony odaveszett.

15 december, 2006

Beszerző körúton

Ma megint beszerző körútra indultam. Terveim szerint venni akartam szemetesvödröt, lapátot seprűvel, felmosó mopot, fürdőszobasikáló-kefét, porrongyot és szigetelőanyagot. Nos, ez nagyjából sikerült is, és persze szokás szerint vettem még egy-két apróságot, amit csak úgy megláttam. :) Olyan roppant hasznos dolgokat, mint pl. a radiátor-tisztító-kefe. Bár be kell vallanom, tényleg nem teljesen haszontalan.

A szemetesvödörrel viszont komoly kompromisszumot kellett kötnöm. Vagy óriási 'jumbo' szemetesvödreik vannak (mint nálunk egy kisebb kuka), vagy kis aranyos fürdőszobai szemetes méretűek. Konyhába a mosogaó alá egyik sem éppen ideális. De hosszas keresgélés után csak találtam egy nem-is-olyan-kicsi példányt. Tehát már van hova szórni az összesöpört port. :)

Na jó, a helyzet ennyire talán nem rossz. A fürdővel haladtunk, már a fele tiszta. Ráadásul így tisztán már az a csempe sem tűnik olyan csúnyának. Csak feleannyira. :) No de mindegy, nem is a fürdőszoba csempéje alapján választottuk a lakást. :)

14 december, 2006

Elkezdtünk átköltözni

Már átvittünk ezt meg azt az új lakásunkba. Még csak úgy ledobtuk őket (mármint az ez meg azokat) az egyik szobába. Majd később kitaláljuk, hogy minek hol lesz a helye. Sokmindennek nem is lesz helye, amíg be nem szerezzük a helyét. Mert nincsen könyvespolc, nincsen polcos szekrény, nincsen dolgozóasztal, nincsen tv- és videóállvány és majd később rájövök, hogy még mi minden nincsen. :) Függönyök sincsenek, mert azokat meg leszedtem. Füstszagúak, úgyhogy ki kell mosni őket.

Viszont van, ami van. Pl. füstszag és kosz. De sebaj, porszívó van, és az ablakok is nyithatóak. :) No de a fürdőszoba! Azt fel kell mosni. Vagyis inkább sikálni. Mert az valami hihetelen koszos. Új kádat épített be a srác, de elfelejtett összesöpörni maga után.

De amíg nincsenek itt a dobozaink, addig sajnos nem tudunk teljesen átköltözni. De nem baj, ráérünk még és mint említettem, előbb takarítani kell.

13 december, 2006

Internetelés

Ma reggel lelkesen leültem a gép elé, hogy interneteljek. Kivételesen nem blogot vagy egyéb beszámoló levelet akartam írni, hanem hivatalos ügyekben intézkedni. No de nem volt net. Próbálkoztam az alapvető dolgokkal, mint proxy-beállítás, hálóazatról lejelentkezés majd visszajelentkezés, modem újraindítás, de nem volt semmi eredménye a dolognak. Ekkor telefonos segítséget kértem. A segítség jött, de hiába. A szolgáltatóval volt gond, nem velem. Bevallom, ez meglehetősen megnyugtatott. :)

Így aztán elmentem vásárolni. Már megint alaposan teleraktam a hátizsákom minden jóval. Nem mintha lenne piros kabátom, és hosszú fehér szakállam, de tisztára mikulásnak érzem ilyenkor magam. Pedig itt nincs is Mikulás. Nem csak már nincs itt, hanem nem is volt. A boltokban egy árva csokimikulást nem lehetett látni december elején, és szerintem nem azért, mert elfogytak volna. Most már vannak plüss mikulások, amik remek ablakdíszek lehetnek. De ezek már a karácsonyiak, nem a mikulásiak. Na jó, ezt hagyjuk, mert csak belezavarodom.

Szóval vásárlás után hazajöttem. Akkor már itthon várt az internet. Gyorsan fel is másztam rá, és nekiálltam intézkedni, mert egy csomó dolgom van: biztosítást kell kötnünk a cuccainkra, megbízható internet szolgáltatót kell találnom, vasalódeszkát kell vennem, blogot kell írnom és a tevémet is jó lenne már megetetni. :)

Sokmindent el is tudtam intézni: a csomagjaink jönnek, csak lassan. A biztosítóhoz holnap be tudok menni személyesen. Felhívnak ők szívesen telefonon, de félek, hogy annak nem lesz jó vége. Internetszolgáltató van bőven, csak nem találom az apróbetűt. Ez gyanús. Vasalódeszkának még nem néztem utána, de sütivágó formákat nagyon jókat találtam. A blogom - mint látjátok - íródik, és ebéd közben a tevémnek is adtam egy-két falatot. Szóval azt hiszem ma egészen hasznosan telt a nap. :)

Sőt, találtam vagy 5-6 internetszolgáltatót fejenként legalább 2-3 csomaggal. Most az ott található információkat valami összehasonlítható formába önteni, de nem megy könnyen. Ráadásul azt megtudni, hogy a mi lakásunkban egyáltalán elérhető-e a szolgáltatás, telefonszám alapján lehet megtudni. De ott nincs vonalas telefon. Illetve volt, de a vonal már nem aktív. Sebaj, majd megmondják cím alapján. Remélem. :)

12 december, 2006

Igen

Igen, meg van a lakás. Tegnap aláírtuk és megkaptuk a kulcsokat. A beígért kanapé még nincs ott, de holnap az is megérkezik. De legalább a sok cucc, amire nincs szükségünk, eltűnt. Ez jó hír, legalább elférnek a mieink. A mi 42 dobozunk a két biciklivel és a könyvespolccal együtt. :)

De hogy ezen kívül mivel ment el a mai nap, azt nehezen tudnám megmondani. Azt hiszem gyógyulással és alvással. Picit meg voltam fázva, de úgy fest, már túl is vagyok rajta. Lekopogom.

11 december, 2006

Most igen vagy nem?

Na, ma mentünk a lakásba aláírni a szerződést. De nem sikerült. Mert a szerződés az bizony nem ért oda. Sebaj, ráérünk. :) Nekünk a költözés nem sürgős, az ideiglenes szállásunkon január 3-ig maradhatunk. A lakás szerencsére a hivatalos személy szerint is rendben van, ez jó hír. Majd holnap megint megpróbálkozunk ezzel a szerződés dologgal.

De az meglehetősen aranyos, hogy amikor először (múlt hét pénteken) jártunk a lakásban, a srác már akkor azt ígérte, hogy másnap (szombaton) beköltözhetünk, ha megkapjuk a lakást. Nos, ma még mindig pontosan ugyanezt mondja. Holnap teljesen kész lesz, addigra kipakol mindent, és költözhetünk. :)

10 december, 2006

Egy békés vasárnap

Reggel voltunk misén. Még tegnap este interneten kerestem templomot a közelben. Találtam is egyet, ami kb. negyed órára van tőlünk és 9-kor van mise. Gondoltam az pont jó is lesz nekünk. Oda is mentünk háromnegyed kilencre, de alig voltunk 4-5-en a templomban. Gyanús volt a dolog, de azért leültünk egy padba és vártunk. Gondoltuk a többség majd inkább a későbbi misére jön. De 9-kor nem jött pap sem, és többen sem lettünk.

Idővel azonban elkezdett egy néni sertepertélni az oltár környékén: mécseseket gyújtott, ezt-az elővett, rendezkedett. Vártuk, mi lesz, és persze reménykedtünk. Nem is hiába, fél 10-kor bevonult a kórus és két pap. Legalábbis nekem úgy tűnt. Elég jól megosztották maguk között a misét, minden rendben volt. Bár itt is az a rendszer, hogy papíron odaadják az olvasmányokat és az evangéliumot, az egész mise szövege nincs rajta szerencsére. Ők sem húzták el a dolgot, a mise kezdetétől számítva 3/4 órán belül kint voltunk a templomból.

Párom dolgozott, volt némi lemaradása, amit be kellett hoznia. Én meg olvasgattam és semmittettem. Az eredeti terv az volt, hogy majd elmegyünk vacsorázni. De erről abban a pillanatban mondtunk le, amikor kinéztünk az ablakon. Szerencsére volt a hűtőben husi, zöldbab és még bébirépa konzervünk is. Úgyhogy a husit bepakoltam a sütőbe, a zöldbabot és a répát megpároltam, otthon ettünk főtt kaját. Ez volt az első dublini főzésem, és még csak nem is lett rossz. :)

09 december, 2006

Egy békés szombat

Nos, ma nem sok minden történt velünk. Itthon voltunk. Párom dolgozott, én kitakarítottam a lakásban.

Elmentünk bevásárolni is. Itt ez sajnos nem olyan kényelmes, mint ahogy otthon megszoktam. Nincs autó. Én meg nem szívesen cipelek egy csomó ásványvizet, tejet, smoothie-t. De párom eljött velem, úgyhogy megtöltöttük egy picit a konyhát megint.

Na, majd talán holnap tudok valami izgalmasabbról is hírt adni.

08 december, 2006

Yess!

Ma leginkább csavarogtam a városban. Aztán valamikor este felhívott a srác, hogy megkaphatjuk a lakást, ha szeretnénk. Persze hogy szeretnénk. :) Hétfőn megyünk aláírni a papírokt. Jön velünk egy hivatalos személy is, aki segít nekünk, hogy minden rendben legyen. Átnézi a lakást és a szerződést, nehogy a kis apróbetűk áldozatai legyünk. Remélem mindent rendben talál majd.

07 december, 2006

Lakáskeresés

Na, ma már nem csak virtuálisan kerestem lakást, hanem élőben is megnéztem hármat. Az első lakáshoz hatalmas harcok árán jutottam csak el. A térkép szerint nincs messze a DART-tól (ez az ő egyetlen HÉV vonaluk), max. 15 perc gyalog. Na jó, hagyok rá 30 percet, gondoltam én, akkor biztos minden rendben lesz. Rendben is volt, épp időben oda is értem. Az út nem volt hosszabb, mint gondoltam. Csak szelesebb és esősebb. Vízszintes jégesőt és erős szelet a térkép sehol nem jelölt. Sebaj.

A második meglepetés a lakásban ért. A hirdetés szerint - 'pets allowed' - vihetjük a macskáinkat is. Amikor azonban naívan rákérdeztem, a pasi nagy kerek szemekkel nézett rám, és azt mondta, hogy biztos eltévesztettem. Arról szó sincs, apartmanba nem engednek be háziállatot. Talán ha házat bérelünk. Na jól van, úgysem tetszett a hely mikroklímája.

Tehát hazamentem, letettem száradni a kabátom, az átázott cipőm és sapkám. Visszamásztam az internetre, és tovább keresgéltem. Találtam egy másik lakást. Tetszett, közel van a párom munkahelyéhez és a bevásárló negyedhez is. Úgyan nincs szó róla, hogy lehet-e macskát vinni, de úgy fest a kiírás nem jelent semmit. Meg kell próbálni. Felhívtam a számot, megbeszéltünk egy időpontot. Én egy kb. 60 éves pasira számítottam, a főbérlő azonban egy kb. 30 éves legalább 2 méter 10 magas srác. Roppant laza, de jó fej. A lakás elég rossz beosztású, de épp most újítják fel, tágas (90 nm) és barátságos. Tetszik nagyon. Rákérdezek a macskákra is. Azt mondja, őt aztán nem zavarja. Van állítólag valami kikötés a ház szabályzatában, de ha nem mutogatjuk a szomszédoknak, akkor felőle jöhetnek. Remélem páromnak is fog tetszeni a hely.

Még este megnézünk már együtt egy másik lakást. Jóval messzebb van, mint az előző, de még mindig nem rossz helyen. Csinos lakás, bár vannak gondjai. Pl. van két alulméretezett fürdőszoba egy normális helyett, a konyha túl pici és tele van mindennel, amire nincs szükségünk. Tetszik is meg nem is. A pasi, aki megmutatta, 10 percen belül választ akar kapni tőlünk, mert jön a következő néző. Nem válaszolunk, ilyen hirtelen nem lehet egy nem tökéletes lakás mellett dönteni. Azt hiszem lecsúsztunk róla, de nem bánom. Még kifele megkérdezzük a macskákat is, de egyértelműen elutasítja a dolgot. Nos, erről ennyit. Bízzunk a második lakásban, hátha a miénk lesz.

06 december, 2006

Bankügyek, lakáskeresés

A mai nap mindkettőnk számára mozgalmas volt. Párom a bankügyeket próbálta intézni, én meg a lakáskeresést. Mindketten mérsékelt sikerrel jártunk...

Páromnak a Bank of Ireland-nál van számlája. Délután próbáltunk társkártyát csináltatni számomra, hogy kényelmesebben tudjam intézni a bevásárlásokat, ne kelljen mindig cash-ről gondoskodni. Nos, nem ment. Náluk olyan, hogy társkártya nem létezik. Csak olyan számla lenne a megoldás, amelyik kettőnk nevén van. Igenám, de ahhoz nekem is igazolnom kell az állandó lakcímemet, ami egyelőre kb. lehetetlen. Több okból is, de leginkább azért, mert itt még nincs olyanom. Átmentünk az AIB-hez, de a helyzet semmivel sem lett jobb. Úgyhogy visszasétáltunk az ATM-hez, vettünk fel pénzt. Nem baj, legalább hamarabb megismerkedem az Euro apróval. :)

Lakáskeresés sem egy egyszerű hadművelet itt. Van egy internetes oldal, ahova a magánszemélyek és ügynökségek is feltöltik az adatbázisukban szereplő lakásokat. A lakások 99,9%-ban bútrozottak, és persze ritkán a te ízlésednek megfelelően. Na jó, ezen még túlteszem magam, elvégre csak egy évről van szó. Lakásnézéshez természetesen időpontot kell egyeztetni, és akkor a lakás előtt találkozol az ügynökkel vagy a landlord-dal személyesen. Ez nem lenne gond Budapesten, ahol van tömegközlekedés. De itt az nem létezik. Van két villamos, egy HÉV és jónéhány távolsági busz. Ezek ugyan a városban is megállnak rengeteg helyen, de hogy hol, azt maximum tapasztalat útján lehet kideríteni. Mert menetrend, az aztán nincs. Illetve van, de a 20 megállóból talán 2 ha rajta van...

Szóval marad a gyaloglás. Ami kellemes elfoglaltság, ha nem esik az eső és nem fúj a szél. Ilyenkor egy kicsit kellemetlenebb. No sebaj, edzett lány (majd el felejtem, már férjezett asszony) vagyok én, megy ez nekem így is. :)

05 december, 2006

Bevásárlások

Ma egyedül voltam. Párom reggel elment dolgozni. Én is vele együtt akartam elindulni, de csak két órával később sikerült. :) Amíg itthon tébláboltam megettem az ebédemet (a tegnap esti vacsi második felét) reggelire, úgyhogy elindultam ebédet szerezni.

Először mégis egy hajszárítót vettem, mert hirtelen ráeszméltem, hogy az bizony nincs nálunk. Jó kis darab, de nagyon hülyén néz ki a hatalmas ír dugó a végén. Aztán vettem még csupa hasznos holmit, mint mosószer, mikrózható ebéd, sampon stb. A mosószer nagyon jópofa. Kis tabletták, olyasmi, mint amit a mosogatógépekbe szoktak dobni. De bio, és állítólag elég környezetbarát is. A samponnal bajban voltam. Nem találtam sehol az otthon megszokott márkákat. Na jó, Loreal volt, meg még vmi hasonló de azt elvből nem veszek. Aztán vettem valamit, de csak remélni tudom, hogy működni fog.

Vettem hamit is, hogy legyen itthon a hűtőben meg a spájzban ez-az. Nem egyszeű feladat. Mindent fel kell térképezni, egészen más termékeik vannak. Egy csomó minden nincs, van helyette más. Müzlit például alig találtam. Itt csak mindenféle pelyhek vannak. Azok minden színben, formában és ízben, de hagyományos müzlit csak a Tesco-nál találtam. No sebaj. A joghurtokkal is küzdöttem egy darabig, a kenyérválasztást meg egyszerűen feladtam. Majd holnap, ma nem eszünk kenyeret.

Ebédre megettem a mikrós hamimat, az fincsi volt nagyon. A másikat a párom ette meg este, úgyhogy holnap megint nézhetek valami ebédnek valót magamnak.

A vásárlást leszámítva itthon voltam, és az interneten lakást kerestem. Rengeteg kiadó lakás van, de a tény, hogy macskákat is szeretnénk hozni magunkkal, azért eléggé szűkíti a kört. Szerencsére nem lehetetlen így sem jót találni, de meg kell dolgozni vele. Sebaj, a kis szőrös négylábúak megérdemlik. :)

04 december, 2006

Újra Dublinban

Na, itt vagyok újra. Közben történt ez-az, pl. nevet változtattam. Na nem csak úgy, férj is jár ám hozzá. :) De a blog szempontjából nem ez a lényeg. Hanem mi is?

Nos, így nagy hirtelen nem is tudom mivel is kezdjem. Talán kezdem onnan, hogy hajnali fél 5-kor keltünk Londonban, hogy elérjük a 6:50-es gépet. Kicsit korán volt, de azért valahogy megoldottuk. Aztán kijutottunk szépen a reptérre is, félig taxival, félig a reptéri expresszel. A Heathrow és az egyik londoni metróállomás között 15 percenként expresszvonat közlekedik, ami mindössze 15 perc alatt kint van a reptéren. Nagyon kényelmes járat és még tv is van rajta. A check-in után viszont belassultunk. Legalább 20 percig álltunk sorba, mire végeztünk a security check-kel. Még a cipőinket is levetették. Alig értük el miattuk a gépet, de azért sikerült. Az út elég rövid volt, hipp-hopp ott voltunk Dublinban.

Ott már szerencsére gyorsabban mentek a dolgok. Szerencsére vártak minket a reptéren, és behoztak az apartmanunkhoz. Párom munkahelyétől kb. 3 percre van gyalog ajtótól ajtóig, tehát jó helyen. De az apartman különben nem nagy cucc, elég modern és kopasz. Na jó, vannak képek a falon, amiket már egészen kezdek megszokni, de tetszeni sosem fognak. No mindegy, egy hónapot azért ki lehet húzni itt minden további nélkül.

Párom reggel/délelött dolgozni ment, én meg itthon pakolásztam. Igyekeztem belakni egy picit a lakást, de nem könnyű, nincs nálunk semmi, amivel otthonossá lehetne varázsolni. No majd holnap veszek vmi alapanyagot, amiből lehet alkotni valamit.

Voltam ugyan a városban, de csak szendvicset vettem éhenhalás ellen, meg nézelődtem egy picit, hogy kiismerem-e még magam. Nagyjából igen. :)

Este pedig elmentünk vacsizni a törzshelyünkre. Most is tetszett a hely, bár új felszolgálónk volt. De jó volt, hogy legalább nekünk ismerős volt a hely, tudtuk hol van és mire számíthatunk. Ez jó érzés volt.