05 október, 2006

Guiness storehouse

Jártam délelőtt a Guiness Storehouse-nál. Már a környéken érezni, hogy valami van a levegőben. Leginkább sörszag. :) De nem ám olyan, mint itthon, valamivel illatosabb. Bár nekem sosem lesz a kedvenc illatom.

Elég nehezen találtam meg a bejáratot, de aztán csak sikerült. A kiállítást nem néztem meg, csak a turistaboltot. Minden Guiness-es. De tényleg: a játékkártyától a fürdőköpenyig, a konyhai edényfogótól a boxeralsóig, a golyóstolltól a golflabdáig. :) Ja igen, és mindre rá van írva: nézd meg, hogy eredeti terméket vegyél! Van egy kis tanúsítvány a termékeken.

Amikor kijöttem a "boltlból" nagyot vigyorogtam. Fölfele még mozgólépcsőn jöttem. Lefele már a hátsólépcsőn gyalogosan kellett menni. Ugyan minek ilyenkor még kényeztetni a vendéget? Kifele menet megnézte az ember a kiállítást, esetleg még vásárolt is, most már nem kell udvarolni neki. Persze lehet, hogy csak hely nincs a mozgólépcsőre, de azért aranyos, nem?

04 október, 2006

Temple bar (délelőtt)

Ma délelőtt elsétáltam a Temple bar-hoz. Gondoltam megnézem a pub-okat alaposan, kényelmesen. Ember alig volt arra, inkább csak takarítószemélyzetet láttam. Illetve volt egy gyorsétterem, ahol volt némi élet. Talán azért, mert kb. az volt az egyetlen hely, ami nyitva volt. :)

Különben elég változatos a felhozatal, mármint ami az éttermeket és pub-okat illeti. Tényleg van ott minden, minden pénztárcát és ízlést szívesen kiszolgálnak. Nekem a The Auld Dubliner nevű hely tetszett meg nagyon. Egyrészt hagyományos pub kinézete van, másrészt néhány este élő zene is megy. Remélem lesz este hely, mert akkor talán oda ugrunk be vacsorázni.

Jópofa volt így kihaltan is az a rész, a helyes macskaköves kis utcácskáival. No és nem csak pub-ok és zeneboltok vannak ott. Találtam borbélyt is. Azzal hirdetik magukat, hogy arcmasszírozással és vmilyen meleg pakolással is kedveskednek vendégeiknek. De a rajz, amin éppen a borotvaéles késsel matat a borbély a vendég bepacsmagolt arcán számomra mégiscsak hátborzongató.

03 október, 2006

Kezdek belejönni

Bizony. Két dologba: a buszos és a gyalogos közlekedésbe. Elsőre egyik sem egyszerű.

A buszos közlekedés azért nehéz, mert menetrend nincs. Valami térkép jellegűt lehet szerezni, de azon sincsenek megállók, csak úgy nagyjából az útvonal. A megállókban is csak 3-4 nagyobb megálló van kiírva a buszokhoz. Tehát leginkább intuicós alapon kell fel-le szállni a buszról.

A gyalogos közlekedést meg egész jól meg lehet szokni egy idő után. Bár, bevallom, még ma is meglepődtem egyszer, hogy sofőr nélküli autó jön felém. De aztán rájöttem, hogy nem a modern technikával állok szemben, csupán a szigetlakók a túloldalon ülnek az autóban. Nem csoda, ott van a kormány is. :)

02 október, 2006

Vacsora egy Thai étteremben

Délelőtt szokás szerint a városban talpaltam. A hidegre való tekintettel betértem egy pulcsiboltba (The Sweater Shop) és vettem is egy csinos darabot. Mivel rengeteg szép darabjuk volt, eltartott egy darabig, amíg választottam. Mire sikerült, ki is sütött a nap. :) A boltot különben érdemes megnézni, nem csak kézzel kötött gyapjú és cashmere pulóvereket, de sapkákat, gyönyörű sálakat, poncsókat és kabátokat is árulnak.

Ma este egy Thai étteremben voltunk vacsorázni. Az étterem nagyon kis hangulatos volt, eléggé tele asztalokkal. Az asztalokon volt mécsestartó, vizeskancsó (valami ezüstszínű fémből, nagyon jól nézett ki) és szép kék mintás porcelánban tálaltak. A falakon sötétbarna fa borítás volt, thai képek (tömött aranyszínű elefántok, ilyesmik) lógtak. A felszolgálók szerintem thai emberkék csinos thai ruhában. Némelyikük sajnos alig beszélt angolul. De kedvesek voltak nagyon. Jó hamit ettünk, de piszok csípőset. Nem vagyok benne biztos, hogy ma reggel érezni fogom, hogy milyen íze van bárminek is. :) A hely érdekes volt, de azt hiszem maradunk a hagyományos Pub-oknál, ez egyszeri élménynek elég volt.