Koccintás csapvízzel

Ma volt szilveszter. Nos, idén csöppet rendhagyóan ünnepeltünk.

Egyrészt azért, mert a virslit már jóval éjfél előtt elfogyasztottuk. És nem is csak úgy szimplán kenyérrel és mustárral, hanem hot-dog zsemlével és vmi dijoni mustár szerűvel. Szimpla mustárt még sajnos nem kaptunk, itt csak mindenféle agyonízesített példányok vannak.

Másrészt azért, mert csapvízzel koccintottunk. Volt ugyan az egyik (a minibár méretű) hűtőben néhány kóla, de azt elfelejtettük. Amiről tudtunk, az a csapvíz és a tej volt, amiből aztán az előbbit választottuk. :)

Viharnap

Ma viharnap volt. Tegnap láttam is az időjárás előrejelzésben vmi "Storm warning" feliratot, de nem gondoltam bele, hogy vajon mi lehet az. Aztán ma rájöttem: az bizony hatalmas szélvihart jelent, ami néha még esőt is magában hurcol. Nem valami kellemes, sőt. Mondhatni pocsék. Hideg, szeles, vizes. Szóval pfuj.

Hogy ilyen időben mi miért dugtuk ki az orrunkat? Nos, kellett ez-az. Pl. cső és mindenféle egyéb alkatrészek a mosógép bekötéséhez. Nem kaptunk mindent, de kaptunk kábeleket (fehéret!) a monitorhoz és még vmi számítástechnikai cucchoz. Meg böhöm nagy 6-os ír elosztót. Jajj, olyan csúnyák az ír dugók és konnektorok!

Aztán csaptunk egy nagy bevásárlást is, még mindig tölteni kellett a spájzt. No meg itt a szilveszter és az újév, kellett venni malacot, lencsét. Lencsét barnát nem, csak pirosat találtunk. Majd meglátjuk milyen lesz. :)

Mikró érkezett

Na ma végre megérkezett a mikrónk is. Tegnap kellett volna neki, de valami áruházi szállítási kavarodási őrület miatt csak ma ért ide. Nem baj, most itt van. Ezzel is várhattam estig, amíg végre együtt kibontottuk és kipróbáltuk.

Roppant dizájnos példány. Én egy darbig nem is tudtam, hogy mi mindent tud. Az tetszett meg benne, hogy rengeteg gomb van rajta, és roppant bonyolultnak tűnő menüje van. Ez szerencsére azt is jelenti, hogy egész okos. :)

Hűtő és mosogatógép érkezett

Ma délelőtt megérkezett a hűtő és a mosogatógép. Úgyhogy most két roppant nagy doboz áll itt a szobában az ebédlőasztal helyén. Szívesen kibontanám már őket, de megvárom Bálintot. Ő majd be is tudja őket tenni a helyükre. :)

Este jó sokáig tényleg azzal szórakoztunk, hogy a mosogatógépet próbáltuk helyre tenni. A mosógép még könnyen ki is jött a helyéről, de aztán megint jött a takarítás. Amikor azzal végeztem, akkor meg a mosogatógép beillesztése és kiegyensúlyozása jelentett hatalmas feladatot. Ráadásul a konyhában valószínűleg a mosogatógép az egyetlen tárgy, amin van derékszög, így aztán nehéz volt bármihez is normálisan igazítani. De végül mégiscsak a helyére tettük és ki is próbáltuk. Működik. :)

Aztán a hűtő következett. Amíg én megismerkedtem a mosogatógép beállításaival (öblítő, só stb.), addig párom kicsomagolta a hűtőt. Jobban mondva inkább levágta róla a dobozt. Aztán megfordította az ajtajait, hogy jó irányba nyíljanak, és azt is betettük a helyére. Még nem üzemeltük be, a nagy megpróbáltatás után gondoltuk hagyunk neki egy kis pihenőt. Majd holnap, ha kimostam.

Sale

Ma elkezdődött mindenhol az újévi leárazás. Mi is elmentünk körülnézni, hisz akartunk venni ezt-azt: normális méretű hűtőt, mosogatógépet és mikrót. Nos, láttunk is egy hűtőt, amit szívesen megvettünk volna. Mindössze 100Eur lett volna. Az eredeti ára olyan 2100Eur volt. A hölgy, aki megvette, állítólag hajnali 2-től az üzlet előtt állt. Tudhatott valamit. :)

Mi sajnos nem találtunk ilyen jó akciókat, de találtunk mindent, amit szerettünk volna, egész normális áron. Úgyhogy meg is vettük őket, pénteken szállítják is őket. A mosogatógépet már nagyon várom, gyűjtöm is a belevalót. :)

Délután kijött hozzánk a gázszerelő és alaposan átnézte a kazánunkat. Azt mondta, biztonságos, de talán nem ártana lecserélni. Nos, ez kb. lehetetlen ismerve a tulajunk hozzáállását. De akkor legalább egy CO-riasztót szereljünk fel, mert ugyan külső levegőzésű, de nincs egészen szigetelve. Na jó, az menni fog, ahhoz a tulajnak nincs köze.

A szerelő hihetlenül lelkiismeretes volt, sokat beszélgettünk vele. Erdélyi román, 7 éve itt él. Akkor sejtettük, hogy nem született ír, amikor visszahívott minket telefonon. Mert az írek, sosem hívnak vissza, hiába ígérik bármilyen meggyőzően.

Újra van fűtés - nagy sokára

Ma durcás voltam. Mert fáztam. Már három napja nincs fűtésünk, és ma már kabátban ültem itthon.

Aztán valamikor késődélután megjelent a tulaj és a bátyja. A bátyó állítólag engineer, és ő aztán ért a mi fűtésünkhöz. Na jó, tényleg megcsinálta. De mi azért néha aggódtunk, hogy mindjárt inkább elrontja. Holnap hívunk egy hivatásos szerelőt is, hogy nézze át nekünk, a biztonság megéri.

Karácsonyi menüt főztünk

Ismét próbáltunk gázost keríteni, de megint csak lehetetlennek tűnt a feladat, és a tulaj sem mutatkozott segítőkészebbnek. Sebaj, még van bőven tüzifánk, kihúzzuk valahogy ezt a pár napot. Ugyanis az egyik gázos azt mondta, hogy ő majd 27-én átjön, és megnézi, tud-e valamit segíteni.

Illetve előtte reggel még misén voltunk. Family Mass-en, azaz Családi misén. Most láttam először gyerekeket a templomban. Sajnos előttünk pont három hihetetlen rosszcsont ücsörgött, akik végighisztizték és rosszalkodták az egész misét. De voltak jólnevelt, türelmes gyerekek is.

Amikor hazajöttünk, nekiálltunk ebédet főzni. Húslevest, és utána bacon-be göngyölt csirkét kelbimbóval és joghurtos öntettel. A húsleves finom lett, bár kelkáposztát és zellert nem találtunk bele, illetve leveshúsnak is valami egyéb szép marhát vettünk, nem lábszárat. Azt nem találtunk sehogysem. Az ebéd ünnepi volt és bőséges. Közben meg is állapítottam magamban, hogy kezd kinőni a feleség ösztönöm: ha ünnep van, legyen ünnepi az ebéd és ilyenek. :)

Karácsony 18 fokban

Szép karácsonyunk volt idén. Kicsit rendhagyó, de szép.

Az egész tegnap kezdődött, amikor elromlott a fűtésünk. Hiába hívtunk gázost vagy a tulajt, mindenki azt mondta, hogy karácsonykor nem tudnak mit csinálni. Illetve a tulaj azt ajánlotta, hogy talán kipróbálhatnánk a kandallónkat. Remek ötlet. :)

Délelőtt párom még megpróbált gázost szerezni, de nem sikerült. Aztán gyorsan elrobogtunk venni tüzifát. Azt tudtuk, hogy lehet itt kapni a boltban egy olyan dolgot, amit 'Fire in the bag'-nek hívnak. Kb. tömörített fűrészpor, aminek fahasáb alakja van. Na ebből vettünk nyolcat, reméltük, elég lesz. Szenteste kettőt el is égettünk. Nagyon hangulatos, és ad meleget is, de a fűrészpor sajnos nem a fűtőértékéről híres. Sebaj, nem fagytunk meg. :)

Ennek persze az is lehet az oka, hogy a sütő is üzemelt. Karácsonyra ugyanis kacsát sütöttem krumplival, és muffin volt a desszert. A kacsával könnyű dolgom volt: olyan példányt vettünk, amit már a boltban előkészítettek, megtöltöttek, nekem csak be kellett tennem a sütőbe. Aztán díszítettünk fát, csomagoltunk ajándékot és úgy 9 óra magasságában Jézuska is megérkezett hozzánk.

Kajavásárlás az ünnepre - nem egyszerű feladat

Ma délután párommal elindultunk, hogy bevásárolunk a 3 napos ünnepre. Mivel autónk nincs, és errefelé a tömegkezlekedés sem divat, gyalog mentünk. Odafele nem is volt gond, kényelmesen besétáltunk az egyik bevásárlóközponthoz. Először megvettük az én karácsonyi ajándékom egy részét (egy muffin sütő formát és egy hússütő tepsit), aztán bemenünk az élelmiszer üzletbe is.

Ott szép lassan elkezdtük telepakolni a kosarat. Aztán eladakadtunk. Először ott, amikor megpróbáltunk cérnametéltet venni a húsleveshez. Aztán ott, amikor mákot próbáltunk keríteni. Az előbbiről lemondtunk. Az utóbbinak utánakérdeztünk. Erre elirányítottak minket egy másik boltba. Gondolom mondanom sem kell, hogy az a városközpont másik felében van, és természetesen oda is csak gyalog tudtunk eljutni. Persze mindezt hatalmas tömegen keresztül és jókora csomagokkal.

A másik élelmiszerüzletben is lelkesen keresgéltük a mákot, de nem leltük sehol. Ha "poppy seed"-et kérdeztünk, elirányítottak minket ahhoz a részhez, ahol mindenféle seed-et lehetett kapni: szezámmagot, tökmagot, fenyőmagot stb. De mák egy darab nem volt... Úgyhogy lemondtunk az ebédre betervezett mákosgubánkról és hazamentünk. Itt szerencsére már volt a közelben egy buszmegálló, ahol olyan busz is megáll, amivel haza tudtunk menni.

Viszont azt meg kell mondanom, hogy a bevásárlás alatt többször is úgy éreztem, hogy ez a város nem egészen egy élhető város. Legalábbis nem egy háromnapos ünnep előtt és nem autó nélkül. Így gyalogosan (busz nélkül) meglehetősen körülményes a bevásárlás. Ráadásul az élelmiszerüzletek a nagy bevásárlóközpontok aljában vannak. Azok és a sétálutcák meg természetesen tömve vannak ilyenkor emberekkel, akik roppant lelkesen karácsonyi ajándékokat vásárolnak.

Adventi koszorú készült

A mai napon leginkább az adventi koszorúnkkal foglalatoskodtam. Tudom, már elég alaposan elkéstem vele, de sajnos csak pár napja sikerült olyan koszorú alapot vennem, ami nem műanyag, hanem valódi fenyőágak vannak rajta. (Megjegyezném, adventi koszorút itt egyedül a templomban láttam.) Azt hiszem az itteni szokások szerint ez egy már elkészült, ajtóra kilógatható koszorú. Ez itt divat, nekem tetszik is. Ezen a koszorún eredetileg volt két kis aranyszínű harang, és két toboz egy kupacban, valamint két piros szalagmasni. Ez utóbbiakat sikerült szépen leoperálnom. Aztán ragasztottam rá négy gyertyát, citromkarikákat csillagánizzsal, aranyszálas fahéjrudakat, ilyesmit. A végén szerintem egész csinos lett. Szerencsére nálam volt a karácsonyi hobbi-dobozom, így volt honnan elővenni a díszítőelemeket. Mert itt ilyesmit sajnos még egyáltalán nem találtam. Azt hiszem jó üzlet lenne itt nyitni egy "Kreatív Hobby" boltot. :)


Ezen a képen szintén egy saját alkotás látható, bár egy kicsit régebbi. Tavaly ő volt az adventi naptárunk, akkor még sok (pontosan 24 db) kis csoki is volt a fa körül. Azok elfogytak, a fenyőfácska viszont igazi örökzöldhöz méltóan, még most is itt van. A hópelyhek viszont csak idén költöztek oda, mert azokat tavaly húsvétkor vettem nyuszifaroknak. :) Mellesleg azt hiszem ez az összes hó, amit itt Írországban látni fogunk a télen.