Vannak még furcsa dolgok...

Írországban például süt a nap. Meglepően melegen. Nagyon kellemes, nincs kánikula, csak olyan rövidujjú pólós, rövidnadrágos vagy szoknyás idő. Remélem marad pár napig ez a csoda.

Ez ugyan nem furcsa dolog, de a macskáink néha ilyen roppant aranyosan és összebújva alszanak. Igazi jó testvérek. :)

Igen, igen, kevesebb az időm

Azt hiszem a főállásban való dolgozás mellékhatása lehet, hogy mostanában kevesebb időm van úgy általában. Ez nem mindig rossz, de néha igen. Például amikor blogolnom kéne, akkor rosszabb. De ha arról van szó, hogy épp nincs időm takarítani, akkor annyira nem zavar. Viszont az rossz, hogy mióta dolgozom, még nem jártam az Oxfam könyvesboltban. Pedig biztos televannak jó kis olvasnivalókkal. Talán majd a hétvégén elcsavargok arra.

Piac és frizbi

Ma reggel, amint párom kinyitotta a szemeit, rögtön kiugrott az ágyból és odarohant az ablakhoz. Nem értettem mi lelte. Aztán elmondta: nem látott egyetlen felhőt sem az égen. Kitaláltuk, hogy ezt viszont kihasználjuk. Az eredeti tervben biciklizés szerepelt. Aztán az eredmény a következő lett.

A vendégeink és én DART-tal kimentünk Howth-ba, párom pedig biciklivel jött. Nem utánunk, ő ért oda hamarabb. Azt mondja jó bicikli út megy oda, csak az ellenszél gond.

Howth-ban piac volt. Egy csomó árus volt ott, zöldséggel, gyümölccsel, muffinnal, sajttal, lekvárral, hússal, kenyérrel, miegymással. Vettünk is egy adag fincsi extra sajtot, muffint, spárgát, áfonyát és jópofa kenyeret. Ez most éppen sajtos, kalifornai paprikáspestos volt. Nekem nagyon ízlett.

A képen levő fókát még régebben láttuk, amikor kettesben jártunk ott. Akkor viszont lusta voltam feltenni a képet, úgyhogy most mutatom meg nektek, milyen helyes jószággal találtkoztunk. Szegény elég olajos vízben úszkált ott, de mivel Howth kikötőváros, gondolom elég sok hal és egyéb finomság jutott neki.

Vásárolgatás után frizbiztünk egy jót, aztán vettünk Fish & Chips-et és sült kolbászt, majd külön-külön hazajöttünk. Itthon vengéül láttuk német ismerőseimet, aztán elmentünk a Temple Bar negyedbe pubba. Először csak egy pubba ültünk be egy sörre, aztán átmentünk egy másikba enni vacsit. A Boxty House-ban voltunk, úgyhogy jót ettünk. :)

Newgrange

Ma buszos kirándulásra mentünk a vendégeinkkel. Ők találták ki, hogy szívesen megnéznék Newgrange-t. Ez egy régi temetkezési hely, ami a korán kívül (régebbi a piramisoknál), arról híres, hogy ide csak az év legrövidebb napján és elötte-utána két napig süt be a nap, különben nem.

A turistabuszra még éppen felfértünk, de már csak leghátul jutott hely nekünk. Ennek viszont az volt az eredménye, hogy semmit nem hallottunk az idegenvezetésből. Newgrange felé megálltunk több helyen is, egyszer még az út szélén is. Mert a mezőn bent volt egy szép régi kelta kereszt. Ezenkívül egy temető és később egy monostor mellett álltunk meg.

A monostornál idegenvezetést is kaptunk, az nagyon érdekes volt. Newgrange-ben is volt vezetésünk, de az már nem volt annyira meggyőző. A pasi picit sokat poénkodott, így valamennyire hitelét vesztette. De attól még jópofa volt a hely.

Newgrange-ben is hatalmas Visitor Centre jár a műemlékhez. Sőt, onnan a saját kisbuszaik vittek ki magához az építményhez. A visitor centre-ben volt étterem, kézműves bemutatók és vásár, audiovizuális előadások és állandó kiállítás is. Nagyon felkészültek voltak.

Guiness Storehouse

Ma rövid napom volt a munakehelyemen, mert kivettem a nap felét. Ma érkeztek ugyanis ketten németországból ismerősök, velük akartam találkozni. A Trinity College-ban foglaltak szállást maguknak. Először az olcsó részben voltak, de aztán változtattak.

Délután megnéztük a Christchurch-t és a Guiness Storehouse-t. A templom szép, ott már jártam szüleimmel is. A Guinnes Storehouse viszont annyira nem hatott meg. Elég borsos a belépő ára, de cserébe főleg audiovizuális bemutatókat kap csak az ember. A múzeum a Guinness gyár régi épülete, egz csomó helyen ott vannak régi csövek és szerkezeti elemek, de közben mozgólépcső, lift és hatalmas képernyőkkel van tele az egész. Viszont a tetején van egy nagy kilátórész, csupa üveg körben. Jó a kilátás onnan Dublinra.

Vihar 15 percben

Ma valamikor hatalmas vihar volt. Igazi nyári vihar. Az egyik percben még szépen sütött be a nap a tetőablakon az irodába, a következőben már szakadt az eső. De nagyon. Ilyet itt még nem láttam, és Magyarországon is ritkábban. Azonkívül még villámlott is egy-kettőt. Ez itt hatalmas szenzáció ám, nincsenek hozzászokva az ilyesmihez. Párom is mondta, hogy a munkahelyén is elég nagy izgalmat okozott a vihar. Főleg a villámlás és a mennydörgés. Aztán ahogy jött, úgy el is ment. 15 perc után megint úgy sütött a nap, mintha sosem lett volna máshogy.

Uj vendegek

Ma este új vendégek érkeztek, bár ők most egész rövid időre jöttek, mindössze öt napra. Remélem azért látnak majd eleget Dublinból.

Izgalmas dolog nem történt velünk semmi, igyekeztünk kitakarítani. Most sem sikerült muffint sütni a vendégek tiszteletére. Sebaj, majd ők a is a hétvégén kapnak. Addigra talán még áfonyát is sikerül beszereznem. Mostanában nagyon rászoktam az áfonyás muffinra, finom és nem szárad ki olyan gyorsan. Valamint szerintem látványos is.

Kirándulás Délre

Négyesben elmentünk kirándulni autóval, Délre, Wicklow felé. Először a Powerscourt vízesést és a Powerscourt Gardent néztük meg. Aztán pedig Glendalough-t, ami egy középkori kolostor romjai.

A Powerscourt Garden nagyon szép és hatalmas, mindenféle kertek voltak ottt, virágokkal, extra fákkal. Láttunk például Eucaliptus fát is, nekem az volt az egyik kedvencem. Annak is elég sima, világos kérge van, mint a platánfának. De nem összevissza, hanem hosszában csíkos.

A vízesés is jól nézett ki nagyon, de külön fizetni kellett érte. Ahogy mentünk az úton, egyszercsak szembejött egy sorompó. Tartozott hozzá egy aranyos idős bácsi is, aki pénzért cserébe hajlandó volt felnyitni a sorompót, és megmondani, hogy merre tovább.

Aztán átmentünk Glendalough-ba, hangulatos volt az is nagyon. Elég sok épület romjai megmaradtak, volt, hogy egész magas falak is álltak. Sajnos egy valószínűleg nagyon szép ablak már hiányzott.

Organic junk

Ma találtam a boltban egy Organic (azaz bio) vaníliás joghurtot. Megkóstoltam, de nekem nem ízlett teljesen, szerintem utóíze volt. Párom viszont nagyon értékelte. Az érdekes viszont az volt, amikor elolvastam, hogy miből készült. A tejen és a joghurtkultúrán kívül egy csomó - igaz, organic - hülyeség volt benne.

Kerítés átalakítás

Ma amikor hazaértem, és kinéztem az ablakon, érdekes dolgot vettem észre. Először nem jöttem rá, hogy pontosan mi nem stimmel, de azt tudtam, hogy valami nincs rendben. Aztán megláttam. Az orgonabokor tűnt el.

Nem vagyok benne biztos, hogy orgona-e, de mindenesetre valami nagyon hasonló lila virágú nagy bokor. Virágzik itt már jó ideje, és szép. Szegény a betonkerítésünk tetején nőtt ki, valamennyire szét is feszítette azt. Talán emiatt kezdték eltűntetni onnan. Nem tudom.

Mindenesetre most elég kopár a kilátás. Ráadásul a kerítésünk tetején szögesdrót van - nem valami szép látvány az sem. Nem tudom, hogy a mi védelmünket szolgálja-e, vagy a szomszéd kertjéét, de mindenesetre ott rondállik most az ablakunk előtt, lassan teljes harci díszben... A képen a lányok még a virágos kerítést személik.