Ünneplés

Délelőtt még itthon tevékenykedtem, amikor egyszercsak csörgött a telefonom. Ismeretlen szám - sejtésem sem volt ki lehet. Egy nő volt egy cégtől, ahova jelentkeztem kb. két hete. Szeretne behívni interjúra. Mondtam, hogy persze, nagyon szívesen. Tehát holnap újabb interjú.

Aztán kb. egy órával később megint csörgött a telefonom. Megint egy ismeretlen szám. Margaret volt a DEBRA-ból, aki interjúztatott. Azt mondta, nagyon örülnének, ha tudnék náluk dolgozni. Nagyon megörültem neki. Megbeszéltük, hogy majd július másodikán kell kezdenem. Jövő hét szerdán még úgyis megyek önkéntesként is a DEBRA-ba, majd akkor aláírjuk a szerződést.

Na, akkor hívattam vissza az első nőt, hogy mégsem megyek interjúra, már van állásom. Kedves volt, gratulált, és megköszönte, hogy felhívtam.

A nagy hírt persze rögtön elujságoltam páromnak, akivel megbeszéltük, hogy ezt bizony meg kell ünnepelni. Majd munka után elmegyünk étterembe.

Aztán fél kettőkor szépen elindultam az Oxfam-be, arra számítva, hogy most fel kell mondanom. Ez nem jött össze, mindkét manager nyaral. Majd a jövő héten lesznek. Én most egy új önkéntessel dolgoztam, ma volt az első napja. Nekem kellett úgymond "betanítani". Kedves nő, gyorsan belejött a dologba.

Munka után találkoztunk párommal, és elmentünk a Cedar Tree nevű libanoni étterembe. Már egyszer jártunk ott, nagyon hangulatos kis hely. Ettük sok finomságot, aztán hazasétáltunk.