31 május, 2007

Buszozás

Mai programom egy újabb macskapanzió felderítése volt. Nem volt egyszerű feladat. Azt már egy ideje kiderítettem, hogy konkrétan oda sajnos se vonat, se busz nem megy. De busz még aránylag közel igen. Így aztán elmentem a Busárás nevű központi buszállomásra, és megpróbáltam jegyet venni Duleek-ba, ami közel van a macskapanzióhoz. Nem sikerült rögtön, az ablaknál azt mondták, hogy majd a vezetőnél fogok tudni jegyet venni. Megmutatták, hogy kb. honnan indul a busz, de én ott egy buszt sem találtam. Kicsit odébb egyet igen, amelyik Drogheda-ba ment. De gondoltam az jó lesz nekem, majd ott átszállok - így írták a neten is.

A sofőrtől kértem jegyet Duleek-ba, de ő először nem akart adni. Aztán kis beszélgetés, menetrendnézegetés után adott egy retúrt, és elmondta, hogy majd egy 10 percet kell várnom Drogheda-ban meg ilyenek. Elindultunk, még a repteret is útba ejtettük. Drogheda-ban a sofőr megmutatta, hogy majd melyik lesz az én buszom - nagyon rendes volt.

Kb. 10 perc múlva meg is jelent a busz sofőrje, felszálltam és leültem. Mentünk szépen mindenféle kanyargós utakon, néha megálltunk egy-egy fánál vagy néninél - attól függően, hogy éppen le- vagy felszállt az utas. Megállók nem voltak, vagy csak nem látszottak. Azt hiszem inkább szokás alapon működött a dolog.

Egy idő után viszont kezdett gyanús lenni, hogy Duleek-ot már elhagytuk, pedig meg voltam róla győződve, hogy az a végállomás. Nem sokkal később meg is érkeztünk a végállomásra, ami Navan volt. Innét a következő busz vissza Duleek felé majd két óra múlva megy, mondta a sofőr. Remek, akkor legalább van időm várost nézni. De nem sok kedvem volt a városnézéshez, éhes voltam, nyűgös és még az eső is esett.

Bementem egy nagy bevásárlóközpontba, felhívram páromat és elújságoltam neki a jó hírt, aztán beszéltem a macskapanziós nővel, hogy majd a délutáni busszal megyek. Azt mondta rendben. Ekkor vettem magamnak hamit, egy joghurtos-vanilíás smoothie-t és egy pie-t, és megebédeltem. A pie nagyon jól esett, fincsi meleg volt és jó ízű is.

Aztán visszasétáltam a "buszmegállóba". Bár, a többihez képest ez egészen megálló jellegű volt. Az úttesten fel volt festve a busznak egy jó adag hely, és a szemben levő bolt kirakatába ki volt ragasztva a menetrend. :) Jött a busz, felszálltam. Fizetnem nem kellett, a sofőr, aki idehozott, aláírta a jegyem. Legalább ezt megúsztam.

Most már nagyon figyeltem, hogy hol van Duleek. Most a településtáblát is észrevettem, de meg kell hagyni, nem volt túl nagy. A falu közepén az O'Neills pub előtt rakott le a busz. Körbenéztem, de nem jöttem rá, hogy merre kéne elindulnom a macskás nőtől kapott utasítások alapján. Úgyhogy bementem az egyik üzletbe, és megkérdeztem, hol tudok taxit szerezni. Picit furcsán néztek rám, majd mondták, hogy ilyenkor nem szokott taxi lenni a városba. Azért adtak egy telefonszámot, azt fel is hívtam, de a pasi közölte, hogy majd csak fél négy után dolgozik. Sebaj, akkor megyek gyalog.

Visszamentem a boltba, hogy akkor merre menjek 'Kenough'? felé. Na, ekkor még furcsábban néztek rám. Először nem is értették a hely nevét, aztán amikor felismerték, akkor viszont azt mondták, hogy a nevet ugyan hallották már, de sejtésük sincs, merre lehet. Megpróbálkoztam a következő bolttal. Itt már annyit segítettek, hogy felhívták nekem a macskás nőt, és mivel ők jobban értették az útbaigazítást, elmondták, merre menjek.

Elindultam. Az út eleje jó volt, csinos kis kőhídon sétáltam át több patakon, aztán füves tájon keresztül, aztán jött egy aszfaltút. Az már nem volt olyan kellemes, de nem volt vészesen hosszú szerencsére. Aztán egyszercsak ott állt Mary, és rám várt. Nagyon megörültem neki.

Megmutatta a "macskapanziót", helyes volt, nekem tetszett. Jobban, mint a másik. Nagyobb hely jutott a macskáknak és világosabb is. Picit beszélgettünk még, aztán az édesanyja visszavittt a pub-hoz, hogy elérjem a buszomat. A busz jött elég hamar, azzal a sofőrrel, aki elvitt Navan-ba. Megismert, Drogheda-ig beszélgettünk. Drogheda-ban szerencsére nem kellett sokat várnom, hipp-hopp jött a busz ami ráadásul Express volt, és az autópályát használva vitt vissza Dublinba. Örültem neki, kicsit hosszúra nyúlt ez a kirándulás.

Nincsenek megjegyzések: