A fekete macskánk, a Liza, aki a képen éppen a radiátorban horgászik, beköltözött az ölembe. Itt alszik most már lassan egy órája. Nagyon aranyos, nincs szívem lezavarni. De lassanként megmozgatnám már a lábaimat, meg elmennék valami harapnivalóért is. De ő ilyen kis emberközpontú macska, néha szeret ölben lenni. Ha nincs elég sokat ölben, vagy nem vesszük fel, akkor reklamál és morgolódik. Nem úgy, mint a tarka, az Explorer. Ő akkor morgolódik és reklamál, ha felvesszük. Megsimogatni még csak-csak lehet, de a hosszabb babusgatást nem viseli túl jól. Viszont imád sétálni és vadászni. Mivel nem merjük elengedni, pórázon szoktak sétálni velünk a kertben. Expi egész jóban is van a pórázzal.
A Liza viszont kb. kómába esik, ha feladjuk rá a pórázt. Ő az egész sétát teljesen rossz ötletnek tartja. Vagy megpróbál minél gyorsabban visszahúzni a lakásba, vagy legalább elbújni egy bokor alá. Ha ez utóbbi sikerül neki, akkor ott békében kivárja, amíg a tesó mindent felfedez, és lehet végre visszamenni a meleg, védett lakásba.Ezen a képen pedig jó testvérekhez méltóan megint egy kosáron osztozkodik a két lány. Szerintem nagyon aranyosan gömbölyödnek ott mindketten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése