Mivel a szobához reggeli is járt, kihasználtuk az alkalmat. Egyáltalán nem számítottam nagy reggelire, kellemesen csalódtam. Teát sajnos csak egész kis csészébe lehetett készíteni, kávéra voltak berendezkedve. De a svédasztalon volt többféle müzli, felvágottak, sajtok, zöldségek, gyümölcsök. Igaz, volt egy két meglepő dolog is: cékla és csemegeuborka. De az asztalon levő zsemle is nagyon fincsi volt felvágottal, lekvárral, nutellával. Reggeli után visszahurcolkodunk az autóba - nem pakoltunk ki mindent, de ezt-azt azért muszáj volt: macskát, alomtálat, macskakaját valamit saját váltás ruhát és piperét.
Újra elindultunk. Jól haladtunk, az úton nagyjából minden rendben volt. A telefonjaink folyamatosan csimporogtak, ahogy elmentünk a belga, holland és francia határok mellett. Igen korán érkeztünk azonban Calais környékére, ahol foglalt szállás várt minket, mivel holnap reggelre szólt a csalagút jegyünk. Így aztán elmentünk a csalagúthoz, és megkérdeztük, át tudunk-e ma is jutni. Igen, ha ráfizetünk. Bevállaltuk.
Először a macskákat kellett ellenőriztetni egy külön helyiségben. Egy nő meg egy pasi ült egy pult mögött. Alaposan megnézték a macskapapírokat, a macskákat csak úgy nagyjából, aztán leolvasták a mikrochip-eket. Liza chip-jét könnyen megtalálták. Expi chip-je azonban nem ment könnyen. Végül párom fogta a macskát, nekem meg odaadták a leolvasót. Izgalmas pillanatok voltak, nagyon aggódtunk.
Amíg ott voltunk, jött utánunk jónéhány kutya. Ránzésére mind fajtatiszta, és nem is akármilyen. Talán mi voltunk az egyetlenek, akik szimpla házikedvencekkel utaztak.
Aztán átmentünk a kapun, és megkerestük a vonatunkat. Meglepő volt egy kicsit a Csalagút maga, szebb kivitelű dologra számítottunk. A vonat maga belülről enyhén koszos volt, és a mosdója is állítólag átlagos vonat-wc. Viszont tényleg gyorsan ment, és egészen csendes is volt.
Ahogy átértünk Angliába, eleinte még a normális oldalon kellett vezetni, idővel mégis a bal oldalra kerültünk. Párom édesapja nagyon jól vette az akadályokat, Angliában is jól haladtunk. Amikor kezdett sötétedni, kerestünk szállást magunknak. Egy Ibis Hotelt találtunk a pályához egész közel. Nagyon tiszta és kultúrált volt, várakozásainkat messze felülmúlta. Vacsorát a szálloda éttermében ettünk, aztán gyorsan ágybabújtunk.
08 március, 2007
Át a Csalagúton
Bejegyezte: AL dátum: 10:01 du.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése